zenekar fotok letoltesek naptar forum kapcsolat  
  fooldal linkek  
     
 
  Rólunk
Kuly Kulcsár Ferenc vagyok. „Nekem úgy kezdődött az életem, hogy megszülettem.” – idézet imádott testvérem titkos naplójából (ennél igazabb már nem is lehet valami). Aztán nem sokkal később az egyik nyaralás során felfedeztem édesanyám rég nem látott – előlem eldugott, általam kiskoromban lebontott, nem rendeltetésének megfelelően használt – tangóharmonikáját nagyszüleim házában (Marócban) az egyik stelázsin elmentve. Nagyanyám nótázott lisztes SZTK keretes szemüvegében, hogy „kecskebéka felmászott a fűzfára”, miközben dagasztotta a fincsi fánkot, én pedig mellette kerestem a hangokat a kicsiny 40 basszusos - anyutól ez időre már elkobozott - tangóharmonikámon. Nem tudtam fekete hangokon játszani. Emiatt mérges voltam, ha a mama C mollban énekelt! (Az tele van ilyennel.) Aztán belátva, hogy itt a hiányosságok nem kicsik, beiratkoztam egy magántanfolyamra billentyűből, ahol Wolford Lajos nagyon nagy odaadással és szeretettel magyarázta el, hogy a „kecskebékában” sok a fekete hang és az nem teljesen véletlen. Azóta én és a billentyűzet elválaszthatatlan barátok vagyunk.  
 
 
 
 
Jimy Bagonyi Imre, alias Jimy a becsületes nevem. Amit rólam tudni illik, hogy már közelebb vagyok a tripla X-hez, mint a duplához. Lentiben, Zala megyében nőttem fel egy kisvárosban és ott sikerült a zenészek kavalkádjától megtalálni szeretett barátomat és zenésztársamat Kulcsár Ferit, Kuly-t. Nem nagyon emlékszem már mikor kezdtem a zenei pályafutásomat, de valószínű akkor, amikor apám a térdére ültetett és fütyülni kezdett valami slágert. Szájdobolással és hangos rikkongatásokkal tudattam vele, hogy igazából ő a vokalista és én pedig a szólista. 7 éves koromtól kezdve zongoráztam 14 éves koromig versenyszerűen a lenti zeneiskolában, illetve énekeltem énekkarban 16 éves koromig. Meguntam egy kicsit a Mozart-ot és Bartók-ot és átnyergeltem a vendéglátóiparba szórakoztatni. Az első fellépésemet sosem felejtem el 16 éves koromban egy szilveszteri bál apámmal este 17.00-tól reggel 07.00-ig. Azóta már egy pár bulit magam mögött tudhatok és nem ismerem a lehetetlent. Ferivel kb. 8 éve találkoztunk amikor szemtelen módon odalopakodott a garázsba, ahonnan hallotta a zeneszót, mivel éppen próbáltam a következő bulimra. Voltunk mi már bárzongoristák felváltva Balatongyörökön a Panoráma hotel teraszán. Kurjongattunk mi már a szobaközepén stúdiómikrofonba, húztuk a legénybúcsút Bak-on egy pincében és amikor megindult a boroskóla meg a szódásballonból a víz, csak úgy kapkodtuk a nyakunkba a szintetizátorokat. Játszottunk már színpadon búcsúbálban, lakodalomban, tűzoltóbálban, farsangon, de még válóper végén is játszottunk volna, ha lett volna olyan balszerencsés pár, akiknek nem jött be az élet. Győr-Moson-Sopron megyébe egyre gyakrabban jelentünk meg, mert láttuk, hogy itt aztán más az élet, mint otthon a sötét Zalában. Ami feladat most ránk vár, hogy ahol mi szólalunk meg ott teltház fogadjon minket és minden olyan ember aki jól akarja érezni magát egy-egy hétvégén, az oda jön bulizni ahova mi megyünk. Aki már ismer az tudja milyen a hangulat velünk. Aki még nem ismer, az még nem, de mindez csak idő kérdése, hogy megváltozzon. Zene, Tánc, Karaokee, Buli, Ének, Hangulat, minden ami ezekről eszedbe jut törekszünk a legjobban megfelelni a „szintnek”.  
 
 
 
 
 
 
 
 
Főoldal / Zenekar / Rólunk